Mit árul el a betegséged?

A betegség egy hibás gondolat

A betegségekről elmondható, hogy a szervezet lelki, energetikai egyensúlyának megbomlásából alakulnak ki, aminek oka a gondolkodási mód helytelenségéhez vezethető vissza, de befolyásolják a magzati, csecsemőkori és kisgyermekkori traumák, lelki sérülések is. Mindenki úgy él, úgy érez, úgy cselekszik, ahogy gondolkodik. A gondolatok megjelenési helye a test. Akinek az egészsége rendben van, annak a gondolkodása is normális, ami azt jelenti, hogy nem szélsőséges. Mihelyt valami okból a gondolkodás kibillen az egységből, a testben áramló energiák egyensúlya is megbomlik. Ennek hatására pedig a sejtekben, a szervekben, az egész szervezetben eltérések alakulnak ki. Tehát sok esetben pszichikai tényezők járulnak hozzá az energiazavar kialakulásához, ezért az aggodalom, gond, szorongás, félelem, düh, túl nagy öröm betegséget hozhat létre!

Ha gyógyszert veszünk be, az okozatot csillapítjuk ugyan, de ez tüneti kezelés. Problémánk helyreállni sosem fog, csak enyhülni, vagy egy időre eltűnni legfeljebb. A teljes és végleges gyógyuláshoz mindig a probléma gyökerét, a valódi okot kell megtalálni. Mert a betegséget nem legyőzni kell, hanem megérteni. És amikor megértjük, hogy honnan jött a betegség, mi alakította ki bennünk, akkor azt is tudni fogjuk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a valódi okot megszüntethessük, ennél fogva a természetes gyógyulási folyamat beinduljon.
“Be kell végre látnunk, hogy “egy embert meggyógyítani” nem annyit jelent, mint a régi állapotot visszaállítani, hiszen éppen az idézte elő a betegséget; a gyógyítás sokkal inkább az öntudat kitágítása, egy új és életigenlő út megválasztása révén érhető el. Amíg ezt meg nem tanuljuk, továbbra is szükségünk 

Ha egy ember tette ellenkezik saját belső hitrendszerével, akkor fizikai énjét tudattalanul betegséggel bünteti. Ha hajlandóak vagyunk szembenézni önmagunkkal, és nem csak kívülről várjuk a megoldást, akkor a betegség nem egy félelmetes ellenség, hanem az egészség útjának iránytűje lesz, amely a javunkat szolgálja. Egy tanító, aki segít, ha készek vagyunk tanulni. Kényelmesebb persze csak a tüneteket kezelni gyógyszerekkel vagy egyéb módon, de ettől a problémát kiváltó valódi ok nem fog megszűnni, és később újra előtör valahol. Az egészség igazi útja a helyes önismeret, a pozitív gondolkodás, önmagunk és mások elfogadása, valamint a szeretet, a béke, az egyensúly és a harmónia megteremtése lelkünkben.
Azzal, hogy megfigyeljük, milyen esemény vagy hatás következtében, melyik testrészünkön jelenik meg a megbetegedés, azt is megállapíthatjuk, hogy miről szól az üzenete, hiszen minden testi tünetnek megvan a maga jelentése. Szervezetünk ugyanis mindig jelez, ha valami nincs rendben. Betegségeink tehát egyúttal arra is felhívják figyelmünket, hogy lelki úton honnan erednek, vagyis mi az, amit magunkban helyre kell tennünk. Csak meg kell tanulnunk olvasni ezekből a jelekből.

Néhány betegség, testrész szimbolikus jelentése:

Agyalapi mirigy – Irányítóközpont (mások irányítanak).
Ajakrák – Lenyelt sérelmek, mások hibáztatása.
Alhasi görcsök – Félelem, bizonytalanság.
Alkoholizmus – Talajvesztettség, értéktelenség tudata. Lelkiismeret furdalás. Az Én elutasítása.
Allergia – Fél, hogy. Lemondás a hatalomról. Kire vagyok allergiás? Teremtő elementálok fel nem ismerése.
Angolkór – Érzelmi alultápláltság. Szeretet és biztonság hiánya.
Aranyér – Múltból átmentett harag. Zavarok az elengedésben. Leterheltség, aggódás a határidők miatt.
Ágybavizelés – Rettegés az egyik szülőtől (lehet karmikus emlékkép).
Ájulás – Félelem. Erőt meghaladó feladat. Nem akarok tudomást venni a külvilágról, ez nekem már sok (védelem).
Állkapocs problémái – Harag, neheztelés, bosszúvágy, agresszivitás.
Álmatlanság – Félelem, nyugtalanság, bűntudat. Félelem a szellemvilágtól.
Balesetek – Magatehetetlenség, kitörni vágyás, agresszivitás.
Belek – Szükségtelen elengedése, illetve el nem engedése.
Boka – Mozgékonyság, irányváltoztatás képessége.
Bőr – Az egyéniség védőburka. Elfolytott harag. Fenyegetettség érzete. Érzelmi állapot visszatükröződése.
Bőrkeményedés – Merev nézetek, állandó rettegés.
Bőrkérgesedés – Védőpáncél növesztése a bántó ingerek ellen.
Bőrpigmenthiány – Vitiligo – Kötődés hiánya, kitaszítottság.
Bright kor – Gennyes vesegyulladás – Alacsony önérték, állandó kudarc veszteség érzete.
Candidiázis – Gombás megbetegedés – Szétszórtság, harag. Bizalmatlanság mások irányában, de közben vágy az emberi kapcsolatokra.
Ceilulitis – Kötőszövetgyulladás – Megrekedés gyermekkori traumánai. Ragaszkodás a múlt fájó emlékéhez. Rettegés az önállóság.
Cukorbaj – Visszafogottság, mély fájdalom, szeretethiány, sóvárgás a múlt emlékei iránt. Pl. szép lehetett volna, ha.
Csalánkiütés – titkos félelmek, a dolgok eltúlzása.
Csecsemőkori asztma – rettegés az élettől. Nem jó itt lenni.
Csecsemőmirigy – Az élet veszélyes. Mindenki ellenem van.
Csípő – Döntő pillanatban az egyén fél lépni.
Csomók – Neheztelés, kudarcélmény, lelkifurdalás
Csontok: Törés – Lázadás a halalom ellen.
Deformitás: Szellemi túlfeszítettség, rugalmatlanság.
Csontvelőgyulladás – Harag, csalódás az életben. Támasznélküliség.
Csorgó orr – Elfojtott sírás, tehetetlenségérzet.
Csukló – Lendület és fesztelenség.
Dadogás – Önkifejezés hiánya. Nem szabad sírni. Bizonytalanságérzet. Nem veleszületett dadogásról van itt szó.
Daganat-tumor – Önfejűség, merev gondolkodás, helytelen programozás
Méghdaganat, cista – Nemiségben esett csorba.
Duzzanat – Merev gondolkodás, régi fájdalmak cipelése.
Ekcéma – Kibékíthetetlen ellentétek, érzelmi kifakadások hiánya.
Elmebaj – Menekülés a családból. Eltávolodás a valóságtól. Elkülönülés. Nem veleszületett elmebajról van szó.
Emlékezetkihagyás: Amnézia – Félelem, menekülés az élettől, akaratgyengeség.
Epekőbántalom – Keserűség, keménység, büszkeség, rosszallás.
Epilepszia- Üldözöttség, belső küzdelem, önpusztító erők.
Égési sérülések – Harag, lángoló gyűlölet, heves indulatok.
Émelygés, hányinger – Egy gondolat, egy élmény elutasítása. Félelem.
Érelmeszesedés – Ellenállás, feszültség, szűklátókörűség, elfordulás az értékektől.
Étvágy – saját érzelmek megvetése. Biztonságvágy.
Beteges éhség – Az élet veszélyes, félelem, fenyegetettség.
Fehérfolyás – A férfiak kihasználják a nőket. Egy partner ellen irányuló harag.
Fejfájás – Kemény önkritika. Az én alábecsülése.
Fekély – Önbizalomhiány, emésztő gond.
Fertőzés – Ingerültség, harag, bántalom.
Ficam – Harag ellenállás. Ragaszkodás a megszokott útirányhoz. Merevségből kimozdulni – felszólítás.
Fogak – Elhatározások. Rágódás a helyzetek miatt. Fontos döntések halogatása. Képtelen az átgondolásra és határozásra.
Frigiditás – A nemi örömök elítélése, megtagadása. Érzéketlen partner.
Fulladásos roham – Az élet veszélyes. Megrekedés a gyermekkornál.
Fül: Fülcsengés – Az őrangyal figyelmeztetése.
Zúgás : nem a belső hangra figyelek.
Fájás: Ne kelljen hallani.
Gerincoszlop – Az élet hajlékony tartóoszlopa.
Gerincoszlop görbülése – Merevség, kitartás a régi elképzelések mellett. Akaratgyengeség, hitehagyottság.
Gégehurut – Nem meri felemelni a hangját. Dühében szóhoz sem jut. Neheztel a hatalomra.
Golyva – Strúma – Áldozat, kudarcok, kielégületlenség (megértés hiánya). Elég volt a bántalmakból.
Görcsök – Görcsös ragaszkodás, feszültség, aggódás, megragadás.
Gyermekkori betegségek – Gyógyszer, kábítószer-függőség. Menekülés az én elől. Önszeretet hiánya.
Gyomor bántalmai – Rettegés az ismeretlentől. Alkalmatlanság az új átlényegítésre.
Fekély – Önbizalomhiány. Mások kedvébe próbálj járni.
Égés – Önmarcangolás, aggódás, félelem (maró).
Hurut – Örökös bizonytalanság. Leépülés érzete.
Rontás – Rettegés, mohóság, irigység, szorongás.
Hascsikarás – A környezetben mindenki ingerült és bántóan viselkedik.
Hasmenés – Elutasítás, kapkodás.
Hasnyálmirigy Az élet édessége.
Felsőrész – Érzelmi háttér hiánya, szeretet elfojtása, hiánya, – jövőt szimbolizálja.
Közép – Bűntudat, múlt terhei, az élet terhes – jelen.
Alsórész – Bizonytalan anyagi háttér – derék – múlt.
Hepatitisz – Ellenállás a változásra, félelem, harag, gyűlölet, düh.
Hidegrázás – Szellemi beszűkülés. Visszahúzódás. Hagyjatok békén.
Húgyhólyag panaszai – Ragaszkodás idejétmúlt nézetekhez, szorongás érzelmi beszűkülés, érzelmek visszatartása.
Hörghurut – Elmérgesedett családi légkör. Heves viták. Olykor túl nagy a csend.
Idegek – Kapcsolat a külvilággal. Információcsere.
Idegesség – Lázas kapkodás, bizonytalanság, aggódás, erőfeszítés, félelem.
Idegösszeomlás – Túlzott Én központúság.
Impotencia – Kényszer a bizonyításra, bűntudat, feszültség, előítéletek, gyűlölet egy korábbi partner ellen.
Influenza – Tömeghisztéria, befolyásolhatóság.
Isiász – Képmutatás, rettegés a jövőtől, anyagiak miatti félelem.
Izületek – Az élet fordulópontjait és a könnyed váltást jelképezi.
Reuma – egy izületre terjed ki – Elnyomottság, becsapottság érzete, a körülmények ócsárolása.
Ujjakra, vagy több izületre terjed ki: Büntetni, visszavágni. Szemrehányás, kifosztottság.
Ujjak: Hüvelyk – Intellektus, aggódás.
Mutató – Ego, félelem.
Középső – Harag, nemiség.
Gyűrűs – Bánat.
Kisujj – Család, színlelés.
Kar – Képesség az élmények befogadására.
Kelés – Harag, forrongás, háborgó indulatok.
Kéz – Tart és kezel. Megmarkol, szorít, megragad, elenged, simogat, odavág.
Klimax – Félelem a nőiesség elvesztésétől, az öregedéstől. Önbizalom hanyatlása.
Koleszterin – Az öröm csatornái elzáródnak, félelem az öröm elfogadásától.
Kóros étvágytalanság – Az élet megtagadása, szorongás, önutálat.
Könyök – Irányváltoztatás. Új élmények befogadása.
Köröm Bizonytalanság, védelem.
Köröm rágása – Önemésztés, gyermeki dac.
Köszvény – Uralkodási vágy, türelmetlenség, harag.
Kötőhártya-gyulladás – Harag, csalódottság az életben látottak miatt.
Kövérség – Védőpajzs. Önvédelem, túlérzékenység.
Láb: comb – Ragaszkodás koragyermekkori traumához.
Lábszár – Rettegés a jövőtől az előrehaladás megtagadása.
Lábfej – Önmagunk, az élet és a többiek megértése. Rettegés a jövőhtől, megfenekléstől.
Láz, hőemelkedés – Izzó harag.
Leukémia – Az élet befogadásának képtelensége. Belső gyötrődés, önkínzás, kétségbeesés.
Légzés – Az élet befogadásának képessége.
Mandulagyulladás – Félelem elfojtott érzelmek és ambíciók, önkifejezés hiánya.
Máj – A harag és alacsonyabb rendű érzelmek székhelye.
Máj Betegségei – Örökös panaszkodás. Állandóan hibát keres magában és tetteivel igazolja azt.
Meddőség – Nincs belső igény az anyaságra, vagy félelem az élet természetes menetétől.
Mell ciszta – Túldédelgetés, gondoskodás.
Csomók – Basáskodó magatartás.
Feszülés – Táplálék megvonása.
Melléküregek – Egy szeretett személy bosszúságot okoz.
Mellékvese – Kishitűség, önhanyagolás, szorongás.
Menstruáció előtti zavarok – Saját hatalom átruházása a külvilágra. Idegenkedés a női test folyamataitól.
Menstruációs zavarok – Nőiesség elutasítása, bűntudat, rettegés.
Merev nyak – Egyoldalú felfogás, hajlíthatatlanság.
Migrén – Kitörési vágy. Ellenállás az élet természetes menetének, szexualitás keltette szorongások. Fejben megélt szexualitás.
Nyirokmirigy gyulladás – Az élet lekicsinylése, mások hibáztatása, áthárítás. Beteges önkritika. A beteg hozzáállása mindenhez. “Hát nem borzasztó?”
Mozgásbetegség – Rettegés az események fölötti uralom elvesztésétől.
Narkolepszia – alvás kényszer – Elhárítás, rettegés. Menekül a feladatok és körülmények elől.
Nátha – Zavarodottság, sok minden zajlik egyszerre. Érzelmi zaklatottság, kisebb sérelmek.
Nyak panaszai: Önfejűség, hajlíthatatlanság.
Nyáktömlő gyulladás – Elfojtott harag.
Nyírok betegségei – Figyelmeztető jel. Az elmét ismét az élet legfőbb dolgai, a szeretet és a boldogság felé kell fordítani.
Orr vérzése – igény a megbecsülésre. Esdeklés a szeretetért.
Orr polip – nem kívánt gyermek, veszekedések.
Ödéma – Nem akarok valakit, vagy valamit elbocsátani.
Pajzsmirigy – Sértődöttség. Soha nem tehetem azt, amit akarok. Mikor kerülök sorra?
Petefészek – A teremtés kiindulópontja. Kreativitás.
Pikkelysömör – Félelem a megbántástól. Az érzékek és a szellem eltompítása, érzések elfojtása.
Porckorongsérv – Talajvesztettség, határozatlanság, döntésképtelenség.
Rák – Mély sebek Neheztelés régi sérelmek miatt. Titkos bánat emészti a testet. Gyűlölet, kétségbeesés.
Reuma – Tehetetlenségérzet, szeretethiány, keserűség, neheztelés.
Sclerosis multiplex – Merevedett gondolkodás. Keményszívűség, vasakarat, hajlíthatatlanság.
Sérv – Megszakadt kapcsolatok, nyomasztó gondok, túleröltetés. Félreértelmezett önkifejezés.
Szaruhártya gyulladása – Engesztelhetetlen harag.
Száj betegségei: Megingathatatlan nézetek, merev gondolkodás, zárt világkép.
Szem betegségei – nem szívesen látja, ami életében végbemegy.
Gyermekeknél: Rövidlátás – A jövőkép bizonytalan
Távollátás – Rettegés a jelentől.
Összetérő kancsalítás – Nem akar szembesülni a külvilággal, önellentmondás.
Szemtengelyferdülés – Fél szembesülni önmagával.
Széttartó kancsalítás – Nem mer szembenézni a jelennel.
Szürkehályog – Képtelen boldogan előretekinteni.
Retina leszakadás – az anyag eltereli a szellemtől a figyelmet.
Zöldhályog – Engesztelhetetlenség. Régi sérelmek okozta feszültség túlnyomása.
Szédülés – Csapongás, szétszórtság, szemlélődés elutasítása. Külső ingerek elutasítása.
Székrekedés – Ragaszkodás az idejét múlt nézetekhez, megragadás a múltban, fösvénység.
Szélgörcs – Szorongás, megemészthetetlen gondolatok, érzelmi túltelítettség.
Szív – Szeretet és biztonság középpontja.
Szív betegségei – érzelmi válság, örömtelenség. A szív megkeményedik, hajlam a stresszre.
Szívroham – a pénz utáni hajsza kiszorítja a szívből az örömöt.
Szívkoszorúér trombózis – Magányérzet, riadtság, kisebbségérzés, önmarcangolás, kishitűség.
Szívszorítás – Talajvesztettség, meginog az életbe vetett hit.
Térd panaszai – Önfejűség, önteltség, hajthatatlanság, félelem, rugalmatlanság. Alázat hiánya.
Torok betegségei – elfojtott harag, önkifejezés hiánya, ellenállás a változásnak, az egyén képtelen szót emelni önmagáért.
Tuberkulózis – Önzés sorvasztja a testet. Birtokolni vágyás. Kegyetlen gondolatok, bosszúvágy.
Tüdő betegségei – Búskomorság, bánat, félelem az élet befogadásától. Nem érzi méltónak magát a teljes életre.
Tüdőgyulladás – Újra és újra fellépet sebek, letargia.
Tüdőtágulás – Érdemtelenül élni nem lehet. Félelem az élet befogadásától.
/ Kurt Tepperwein/

Mit üzen a tested?

Mit üzen a tested?

A tünet olyan, akár egy ajtó önmagunkra. Minden tünet azt jelzi, hogy a testünk kommunikálni akar valamit; olyan, akár egy szó vagy üzenet. Jusson eszünkbe, hogy a szimptóma ’egybeesést’ jelent, vagyis, ha odafigyelünk rá, és minden körülményre, amelyek összejöttek, illetve egybeestek, azzal tulajdonképpen meghallhatjuk, mit mond a testünk. Ha megértjük, milyen témát, nehézséget képvisel, beléphetünk ezen az ajtón, és továbbhaladhatunk a következőig, egyre mélyebbre hatolva, amíg végül megtaláljuk az eredendő okot.

Ha megértjük, milyen témát, nehézséget képvisel, beléphetünk ezen az ajtón, és továbbhaladhatunk a következőig, egyre mélyebbre hatolva, amíg végül megtaláljuk az eredendő okot.

Szintén ne feledjük, hogy a tünetek valami olyasminek a kifejeződései, ami már egy jó ideje történt vagy kezdődött – általában két évvel ezelőtt, vagy annál is régebben. Emlékezzünk hát vissza, és keressük meg, mikor kezdtük el elfojtani, letagadni vagy figyelmen kívül hagyni az érzéseinket.

Amikor a tüneteinkre hallgatunk, nem mindig kapunk tiszta üzenetet. Lehet, hogy valamilyen érzésünk támad, vagy beugrik egy kép, amelyet nem értünk teljesen – mintha egy álomból származna. Tartsuk meg a gondolatainkban. Lehet, hogy megváltozik, átalakul vagy kitisztul.

Párbeszéd

Testünkkel párbeszédet, azaz kétoldali kommunikációt is folytathatunk. Kezdjük azzal, hogy fekvő vagy ülő testhelyzetben elcsendesedünk, és mélyen ellazult állapotba kerülünk. Segíthet, ha a kezünket rátesszük a fájó testrészünkre. Fókuszáljunk az ott összpontosuló fájdalomra vagy konfliktusra, és járjuk körbe gondolatban. Elménket irányítsuk az érintett testrészre, aztán tegyük fel magunknak a kérdést, hogy: „Mit akar mondani nekem ez a betegség vagy probléma?”, illetve „Mire van szüksége lényem ezen részének?” Eltarthat egy ideig, mire választ kapunk, ezért csak maradjunk csendben és fókuszáljunk. Igyekezzünk nem mi „kigondolni” egy választ, ehelyett hagyjuk, hogy az érzések, képek és gondolatok önmaguktól, spontán módon jelentkezzenek. Ne ítéljünk el és utasítsunk vissza semmit, ami felmerül, akkor se, ha nem értjük. Fogadjuk el, bármi is érkezzen.

Ha beugrik valamilyen kép, vagy egyszerűen „érezzük” a választ, tegyünk fel egy újabb kérdést. Ilyen módon oda-vissza haladhatunk, és párbeszédet folytathatunk az adott testrésszel, minden egyes érzésre vagy képre egy újabb kérdéssel reagálva.

Ha végeztünk, írjunk le mindent, amit tapasztaltunk, hogy ne felejtsük el, és a nap folyamán újra és újra visszatérhessünk hozzá.

A kreatív vizualizáció gyakorlata segítségünkre lesz ebben.

Megerősítések

A megerősítések a párbeszéd egy másik lehetséges formáját képviselik, és nagyon alkalmasak arra, hogy megváltoztassuk, átírjuk rejtett vagy rögzült gondolkodási mintáinkat. Rendszerint negatív aspektusainkat szoktuk megerősíteni – panaszkodunk, hogy híján vagyunk a szeretetnek vagy az egészségnek, felrójuk magunknak gyengeségeinket és ostobaságainkat, és olyanokat mondunk, hogy: „Erre képtelen vagyok” vagy „Sosincs elég energiám” vagy „Mindig elhibázom”. Sőt, még akkor is a negatív oldalt erősítjük, ha azt mondjuk: „Nem leszek mérges.” Ezzel pedig létrehozunk egy mentális vagy viselkedési mintát, amely fenntartja az eredeti gondolatot.

A tudatos megerősítések segítenek újraprogramozni az elmét azáltal, hogy más irányba csatornázzák az energiát. Ahelyett, hogy az „engem senki sem szeret” elmeállapotot tartanánk fenn, megfordíthatjuk, és létrehozhatunk egy „minden szeretetet megkapok, amire szükségem van” gondolkodásmódot. Nagyon könnyű megmaradni a régi gondolkodási mintákban, és belesüppedni az önsajnálat és a depresszió mocsarába. A megerősítések olyanok, akár egy létra fokai, amelyeken át felmászhatunk a józanság és az önelfogadás világába.

A megerősítések ismételgetése kezdetben nagyon felszínesnek tűnhet, mintha csak üres szólamokat fújnánk, hogy ne kelljen szembenéznünk a valósággal (főleg, ha nem érezzük jól magunkat, és még mindig fájdalmaink vannak). De ne feledjük, a testünk hall minket, úgyhogy bízzunk benne, hogy a dolog működni fog. Csupán arról van szó, hogy ez eltarthat egy ideig.

A megerősítések nem csupán pozitív alternatívát jelentenek, de abban is segítenek, hogy tisztábban lássuk önmagunkat. Ha például fogyni szeretnénk, a következő megerősítés jó szolgálatot tehet: „Testem napról napra egyre karcsúbb és egészségesebb.” Ha ezt ismételgetjük a nap folyamán, sokkal tudatosabban érzékeljük majd, mikor gyengülünk el, és nyúlunk a csokoládé vagy valamilyen más édesség után. Az ilyen típusú tetteink hangsúlyt kapnak, hiszen nem lesznek többé összhangban azzal a viselkedéssel, amelyet a szavainkkal megerősítünk. Emellett azt is észre fogjuk venni, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, hiszen a változás iránti vágyunkat támogatjuk, és ennek beteljesüléséért munkálkodunk.

Küldjünk szeretetet!

Most, hogy tudjuk, miként reagál a testünk a negatív gondolkodásra és a pozitív megerősítésekre, itt az ideje, hogy szeretetet küldjünk neki, magunknak vagy a fájó részeknek. Egyszerűen árasszuk el az adott testrészt vagy területet szeretetteljes gondolatokkal – olyan gondolatokkal, amilyeneket a szeretteink iránt táplálunk.

Öleljük át, burkoljuk be a testünket szeretettel. Tegyünk így egy ideig, és figyeljük meg, mi történik.

forrás: Deb Shapiro: Testünk az elménkről árulkodik

Hatékony stresszoldás otthon

A wellness kineziológia olyan egyszerű és mindenki által alkalmazható stressz oldási technikákat tartalmaz, amelyek gyorsan és hatékonyan csökkentik az aktuális – de akár tartósabb – helyzetekhez kapcsolódó traumát annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat hétköznapjainkban.

Dr. Wayne W. Topping nevéhez fűződik a módszer kidolgozása, aki geológia professzorként dolgozott, majd 1976-tól mint kineziológus tevékenykedett. Touch for Health Kineziológiai rendszer Fakultáns tagja volt, Biokineziológiát tanult, majd 1984-ben kifejlesztette a saját rendszerét a Wellness Kineziológiát. 22 országban tanít, 17 féle Wellness kineziológia tanfolyamot.

 Mi a Wellness Kineziológia lényege?

A stresszről általában, mint egy negatív mindenki káros hatással bíró valamiről beszélnek a legtöbben. Holott a stressz életünk hajtó motorja. Nélküle nem lenne fejlődés és valószínűleg nem is élnénk túl sokáig. A stimuláció fontos része az ember életének. Szükséges, hogy az idegrendszerünk megfelelően működjön. Olyan ez, mint egy lábtörés után az izomműködés. Ha nem használjuk a begipszelt lábunk izmát, akkor az szépen lassan leépül. Ezért fontosak az idegrendszerünk számára is a különböző ingerek. Stimulálják azt, fenntartják, tréningezik a működését ahhoz, hogy mindennapokban kiszolgálják testünk irányítását.

A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Napjainkban bővült a jelentése. Selye János szerint a stressz nyomás, feszültség, azaz az alkalmazkodás általános tünet együttese, melynek 3 jól elkülöníthető fázisa van:

1. vészreakció: a test riadót fúj a stresszor (a betolakodó) megjelenésére. Mozgósításra kerül testünk elsődleges védelmi rendszere. Ha a hatás túl erőteljes, akkor ájulással járhat.

2. rezisztencia: a stresszor folyamatos jelenlétére a test az ellenálló képességét megnöveli, s hatását igyekszik a legkisebb területre leszorítani. Ilyen például az izomláz, amikor egy hosszabb tétlen időszakot követően mozogni kezdünk, akkor először egész testünkben érezzük a hatását, majd csak speciálisan azokon a területeken, amelyeket aktívabban mozgatunk meg. Ez az alkalmazkodás szakasza, ahol a fő szempont a gazdaságosság, a legkisebb energiaveszteség.

3. kimerülés: akkor következik be, amikor már nincs elég energia az alkalmazkodáshoz. Kezdetben szerv rendellenességben, majd betegségben jelentkezik, végül a szervezet halálához vezet.

A három szakasz eltarthat évekig pl. egy munkahelyi, vagy párkapcsolati stresszhelyzethez történő alkalmazkodás során, de lezajlódhat egyetlen éjszaka alatt is pl. gyomorfekély kialakulása, vagy hallottunk már olyanokról, akik szinte pár óra alatt teljesen megőszültek.

Már Selye János is megkülönböztetett jó (eu-) és rossz (di-) stresszt. A cél tehát nem minden stressz megszüntetése az életünkben, hanem a számunkra nem kívánatos distressz csökkentése!

A distressz hatására bekövetkezett testi változás egyébként is fontos jelzés számunkra. A képzett kineziológus számára jelzi, hogy kliens valamilyen helyzethez az életében nem jól alkalmazkodik, nem jól kezel egy szituációt. A stressz oldás során ezeket a helyzeteket tárjuk fel és tanítunk meg egy új alkalmazkodást, aminek a segítségével az addig stresszt okozó helyzet feldolgozhatóvá válik, és tovább léphetünk a fejlődés útján.

 A stressz oldás hatása:  

· megnövekedett önértékelés,

· kiegyensúlyozott energiarendszer, amelynek hatására a pszichoszomatikus tünetek csökkennek vagy megszűnnek,

· megelőzés,

· jó közérzet,

· nagyobb teljesítmény (munkahelyi, szexuális),

· megerősödött immunrendszer

Otthon is végezhető 3 lépcsős gyakorlat a stressz lebontására: 

1. Mindkét kezünk mutató és középső ujjával érintsük meg a homlok dudorokat, amiket a szemöldök és a hajas fejbőr közötti területen találunk a szemek felett, picit közelebb a hajvonalhoz.

Miközben tartjuk ezeket a pontokat folyamatosan gondoljuk át azt a helyzetet, ami a stressz okozta számunkra. Közben lélegezzünk jó mélyeket. Folytassuk ezt addig, amíg a probléma jelentéktelenné válik számunkra, vagy már nem tudunk rá koncentrálni, vagy érezzük, hogy megkönnyebbülünk.

2. Ha még mindig érzünk kis feszültséget, akkor végezzük újra 1. pontban írt gyakorlatot, de ezt egészítsük ki azzal, hogy miközben a szituációra gondolunk, végezzünk szemkörzést. Kétszer az egyik, majd másik irányba.

A tekintet irányokhoz kapcsolódnak az agy különböző területei. Így szemkörzés közben átpásztázzuk agyunk rejtettebb zugait is annak érdekében, hogy a maradék stresszt oldjuk.

3. Végül a harmadik lépcsőben úgy érintjük meg a homlok dudorokat, hogy előtte összeérintjük a hüvelyk és gyűrűs ujjunkat. Ezzel a mélyebb érzelmi energiákat kapcsoljuk be a folyamatba. A homlok dudorok tartása közben szintén szemkörzést végzünk miközben a stresszt okozó helyzetre gondolunk.

Ez a háromlépcsős gyakorlat biztosítja, hogy a traumatikus élménytől biztonságban megszabaduljunk, és jó közérzetet teremtsünk az életünkben.

Forrás: Kineziológia Magazin, 2011. április