2015. február 22., vasárnap

A pánikbetegségről egyszerűen

A pánikbetegség előfordulása nagy részénél nem ismerik fel a problémát, az első roham után általában valamilyen testi betegség gyanúja merül fel. A szív- és érrendszeri, gyomor-bélrendszeri illetve  neurológiai tüneteket mutató betegek jelentős hányada pánikbeteg.

Nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál, és családi halmozódást mutat. Általában a húszak életévek elején jelentkezik, de néha előfordul a serdülőkor előtt is.

Fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen szorongásos rosszullét, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy hirtelen váratlanul és megmagyarázhatatlanul tör rá az emberre.

Mi is az a pánikbetegség?

A szorongás vagy nyugtalanság teljesen természetes reakció, ha valamilyen veszélyessé váló helyzetbe kerülsz. A veszélyt érzékelve a testben olyan hormonok termelődnek, melyek a szervezetet felkészítik a védekezésre. Az izmok megfeszülnek, a légzés és a szívverés szaporábbá válik.
Ha ez a vészreakció minden nyilvánvaló veszély nélkül létrejön, pánikbetegségről beszélünk. A betegség hosszútávon kimerültséget és a koncentrálóképesség gyengülését vonja maga után, emellett fejfájást, emésztési problémákat és vérnyomás-emelkedést okoz. Ez a neurózistípus néha olyan súlyos tüneteket utánoz, amik akár szívinfarktus gyanúját is kelthetik.

A pánikroham tünetei

  • heves, szapora szívverés
  • izzadás, hidegrázás
  • remegés
  • hányinger, hasfájás, szédülés
  • ájulásérzés, halálfélelem
  • szapora légzés, légszomj
  • zsibbadás, bizsergés
  • anginás roham - melyet mellkasi fájdalom jelez
A pánikroham diagnózishoz a felsorolt tünetek közül legalább négynek meg kell jelennie. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a maximumot, majd 20-30 perc alatt a roham fokozatosan, magától megszűnik.
A pánikbetegség tünetei
Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a pánikrohamok gyakran ismétlődnek, egy hónap alatt legalább négyszer, és a beteg mindennapi életvitelében jelentős zavarokat okoznak. Ilyenkor már a rohammentes időszakban is jellemző az állandó aggodalom egy újabb roham megjelenésétől.

Mi okozza?

A szakértők azt gondolják, hogy a pánikbeteg emberek idegrendszere a stresszre túlzott reakcióval válaszol, és nyugalmi állapotába a normálisnál hosszabb idő alatt tér vissza. A pszichés probléma kialakulhat valamilyen felkavaró élmény nyomán (baleset, válás vagy halál), esetleg huzamosabb ideig fennálló félelem, szorongás kapcsán, de esetenként a beteg nem tudja, mi válthatta ki, az okra csak később derül fény.

Hogyan tudsz magadon segíteni?

Íme, pár módszer, ami elsősegély lehet számodra, ha elkezdődik a roham.

Figyelj a légzésedre. A 4x5-ös légzés-techika nagyon sok esetben segítségedre lesz.
Próbálj meg lassan 5-ig számolni , míg belélegzel
Megint számolj 5-ig, míg benntartod a levegőt
Újra 5-ig számolj, míg kilélegzel
Szünet – míg 5-ig számolsz
Kezdd újra…

Ha van kéznél víz, igyál szép lassan kortyolva, figyelve a víz ízére, számolva a kortyokat.

Próbáld meg kívülről nézni magad, figyeld, mi történik veled. Tudatosítsd magadban, hogy minden tünet, rossz érzés, ami most jön, hamarosan a múlté lesz. Fogadd el, hogy most ez van, de többé nincs rá szükséged, és nem sokára átveszed az irányítást a tested felett.

Vitaminok, ásványi anyagok, gyógynövények

A pánikbetegséggel küzdő embereknek kalciumot - napi kétszer 500 mg-ot -, magnéziumot - napi kétszer 250 mg-ot - és B-vitamint tartalmazó, összetett készítményeket is ajánlanak a szakértők. Ez utóbbiból érdemes a B-vitamin-komplexet választanod - mely az összes fontosabb B-vitamint tartalmazza -, és fogyassz belőle minden reggel egy tablettát. Ezek a tápanyagok fontosak az idegrendszer egészséges működéséhez, különösen ahhoz szükségesek, hogy az agy elegendő ingerületátvivő anyagot állítson elő.
Igen hasznosak egyes gyógynövénykészítmények, melyek nem váltanak ki függőséget, és nem okoznak mellékhatásokat. Több vizsgálat szerint a mámorbors - más néven káva - kivonatának hatékonysága vetekszik a receptre kapható gyógyszerekével. Enyhíti a szorongásos tüneteket: az idegességet, a szédülést és az erős szívdobogást. Napi két-három alkalommal vegyél be 250 mg kivonatot.
Az orvosi macskagyökér altató hatású kivonata kis dózisban nyugtató hatást fejt ki. Akkor érdemes kipróbálnod, ha a mámorbors kivonata nem használ. Citromfű szintén igen jó nyugtató hatású gyógynövény.

Mit tehetsz még gyógyulásod érdekében?

  • Csökkentsd a koffein-, alkohol- és túlzott cukorfogyasztást - ezek mindegyike fokozhatja a tüneteket
  • Sportolj rendszeresen! A mozgás elősegíti a tejsav lebontását, hatására jó közérzetet világszerte nő. A betegek A szív- és érrendszeri betegek jelentős hányada pánikbeteg.biztosító vegyületek - endorfinok - szabadulnak fel a szervezetben, és nő a szervezet oxigénfogyasztása
  • Légy minél többet a természetben. Kirándulj és sétálj sokat a szabad levegőn
  • Barátaiddal, akik közel állnak hozzád, találkozzál rendszeresen
  • Szakíts minden nap időt egy kis kikapcsolódásra, örömet okozó tevékenységre
Ha úgy érzed, egyedül nem vagy képes a pánikbetegséggel megbirkózni, kérj külső segítséget. Már néhány kineziológiai kezelés megoldás lehet a problémádra.