STRESSZ AZ ÉLETÜNKBEN

Mi a stressz?

A stressz Selye János megfogalmazásában, a test nem specifikus válasza az őt ért ingerre.

Mi történik stressz hatására?

Amikor fizikai, mentális, érzelmi vagy spirituális jóllétünk veszélybe kerül, az agy stressz-hormonokat bocsát ki, ami a véráramba kerül. Első lépésként a test riadót fúj, amit  szaporább légzés, sebesebb  szívverés, vérnyomás emelkedés, verejtékezés követ.

A megemelkedett vérnyomás következtében több vér jut az izmokba, amelynek hatására felszabadulnak a védekezéshez vagy meneküléshez szükséges energiák („üss vagy fuss” elmélet).

Stressz hatására az előagy (tudatos, kreatív) lekapcsol, a hátsó agy (ösztönös) veszi át az irányítást, (negatív érzelmeken alapuló) tanult reakciók reflexszerűen ismétlődnek, így lehetőségeink lecsökkennek.

Ha a feszültséget keltő esemény, érzés elmúlik, a szervezet ismét normálisan működik.

Megkülönböztetünk pozitív és negatív stresszt.

A pozitív stressz, teljesítményünk fokázására ösztönöz bennünket. Feladata a viselkedés aktivizálása, energetizálása, a motiváció mint hajtóerő létrehozása, mely behatárolt ideig tart.  Az ősembernél a fennmaradást szolgálta, az állatvilágban is a túléléshez szükséges: menekülés a veszélyes helyzetekből, zsákmányszerzés.

Hatása elősegíti a gyors alkalmazkodást környezetünkhöz. Erőt, energiát, lendületet ad az új kihívásokhoz, mint például egy vizsgához, állásinterjúhoz és más hasonló szereplésekhez, sportversenyhez és mindenféle fizikai aktivitást kívánó helyzetekhez. Segíti az összpontosítást, az összeszedettséget, a más módon ki nem használt energiák és erőforrások mozgósítását. Felgyorsítja a gondolkodást, stimulálja az izmokat és rövidebbé teszi a reakcióidőt.

Ezt követően a test visszatér az egyensúly állapotába.

Negatív stresszről akkor beszélünk, amikor egy adott élethelyzet miatt állandósul a feszültség bennünk. Nincs valódi vészhelyzet, azonban szervezetünk mégis úgy reagál a kisebb-nagyobb őt ért külső hatásokra, mint ha az ténylegesen fennállna.

Nem tudjuk megfelelőképpen kezelni a szituációt, frusztráltak vagyunk, tehetetlennek érezzük magunkat, szervezetünk nem billen vissza rövid időn belül normál, egyensúlyi állapotába, tűrőképességünk határához értünk.

Hatására kimerültek leszünk, csökken a teljesítő képességünk,  majd egy idő után különféle betegségek jelentkezhetnek., mint a depresszió, szorongás, félelem, pánik, álmatlanság, fejfájás, allergia, magas vérnyomás, cukorbetegség, gyomorfekély.

Stressz az életünkben

Leggyakoribb stresszünk: születés, bölcsődébe, óvodába kerülés, iskolakezdés, vizsgák (érettségi, felvételi stb.), álláskeresés, új munkahely, munkahely elvesztése, házasság, szexuális problémák, szülés, aggódás a gyerekeinkért, anyagi veszteség, válás, betegségek, hozzátartozó elvesztésem nyugdíj stb.

Hogyan kezeljük a stresszt?

A magyarázatot már Shakespeare is tudta: "nincs a világon se jó, se rossz; gondolkodás teszi azzá" - írja a Hamlet második felvonásában. Minden attól függ tehát, hogy mi magunk hogyan viszonyulunk a stresszt kiváltó helyzethez.

Íme, néhány  jó tanács, amivel oldhatjuk a stresszt.

Próbáljunk meg a problémát okozó helyzethez való hozzáállásunkon változtatni. Ha nem szeretjük az iskolát, ahova járunk vagy a munkahelyet, ahol dolgozunk, próbáljuk ki, hogy elkezdjük azt kívülállóként figyelni, érdeklődéssel hozzáállni, mintha most kezdenénk ott az első napunkat. Vagy esetleg ott egy tanár vagy a főnök, aki megkeseríti az életünket? Nézzünk rá úgy ezentúl, mintha először látnánk, figyeljük úgy a viselkedését, mintha teljesen kívülállók lennénk.  Ez egy igen izgalmas és nagyon hatásos játék, érdemes kipróbálni.

Ha számunkra az okoz stresszt, hogy egyedül élünk és magányosnak érezzük magunkat, tanuljuk meg örömünket lelni abban,  hogy mennyi mindent csinálhatunk, önmagunk legjobb társasága lehetünk, élvezhetjük az életet, nem szól bele senki. Ez a lehetőségek tárháza!  Ez a hozzáállásunk mágnesként fog másokat vonzani. Tudatosítsuk magunkban, hogy az egyedül élés nem egyenlő a magányossággal!

Vigyünk rendszert az életünkbe. Lehetőség szerint ugyanabban az időben keljünk, feküdjünk minden nap, elegendő időt hagyva a nyugodt alvásra. Főbb étkezéseinkre is szakítsunk kellő időt.

Lefekvés előtt próbáljunk megnyugtató dolgokkal foglakozni, lazítani, ne nézzünk számunkra felzaklató filmeket, ne végezzünk nagy intenzitású mozgás gyakorlatokat.

Csak teljesíthető célokat tűzzünk magunk elé.

Figyeljük magunkat, próbáljuk felismerni, mikor túlzott a saját reakciónk egy helyzetben, ne engedjük, hogy elhatalmasodjon rajtunk.

Építsük be az életünkbe a rendszeres testmozgást, sportot. Ez bármi lehet, ami hozzánk a legközelebb áll.

Nagyon hasznos valamilyen relaxációs technika, pl. a jóga elsajátítása.

Minél többet legyünk szabad levegőn, sétáljunk és kiránduljunk annyiszor, ahányszor csak alkalmunk nyílik rá.

A pihenésre, feltöltődésre rendszeresen szakítsunk időt.

Együnk jó minőségű, egészséges ételeket. Fogyasszunk sok zöldséget és az idénynek megfelelő gyümölcsöket.

Legyünk magunkkal elnézőek. Ne rágódjunk azon, amit szerintünk a múltban másképpen kellett volna csinálnunk.

Olyan gyengédek legyünk magunkhoz, mint ahogyan azt másoktól is elvárnánk.

Kényeztessük magunkat olyan dolgokkal, amik számunkra örömet jelentenek. Ezek lehetnek apró dolgok, mint pl. egy jó, illatos fürdő, kellemes zene hallgatása.

Ha nem boldogulunk egyedül, mindenképpen kérjük szakember segítségét, forduljunk kineziológushoz vagy egyéb terapeutához. Fizikai síkon segítséget jelenthet még a masszázs, reflexológia.